Az aktív sportpályafutás befejezésének pszichológiája >
Élet az élsport után II.

Drog, csempészet, dopping, erőszak, depresszió és öngyilkosság. Élsportolók, világ- és olimpiai bajnokok találkoznak ezekkel a szörnyűségekkel. Pedig látszólag boldogok lehetnének, elvégre a bajnokoknak nincsenek anyagi gondjaik, ráadásul siker és megbecsülés övezi az életüket. Mégis, néhányan közülük lecsúsznak a lejtőn, s csak az alján veszik észre, hogy derékba tört az életük. Néhány napja két élvonalbeli labdarúgót vettek őrizetbe drogügyek miatt

bővebben >>>


 

Élet az élsport után I.

Az élsportolók mindennapjai sajátságos világ övezi. Legfeljebb hírekből, egy-egy  egyéni sportolói beszámolóból, edzői eszmefuttatásból ismerhetjük ezt az életformát. Aki maga is átélte, tud csak igazán különbséget tenni az aktív élsportolói időszak és az azt követő élet között.  Számos élettörténetről hallunk, talán nincs is két egyforma. Vannak azonban tipikus esetek, melyekre érdemes odafigyelni, már csak azért is, hogy az edzők, sportvezetők tanuljanak a példákból. Ezzel is segítve az élsportból az élsport utáni életbe való átmenetét a sportolójának.

bővebben >>>


 

A testmozgás véd a memóriavesztéssel szemben

A súlyzós edzések és a sétálás védelmet nyújtanak a memóriavesztés és az időskori Alzheimer-kór ellen, derült ki az új tanulmányokból, melyeket az Alzheimer Szövetség éves konferenciáján mutattak be Vancouverben.Az egyik tanulmány megállapított, hogy az egyébként ülő életmódot folytató idősebb emberek, akik egy éven át hetente három alkalommal mérsékelt tempóban sétáltak, azoknál megnőtt az agy memóriáért felelős területe. Az amerikai kutatás során összesen 120 idősebb, ülő életformát élő, demencia nélküli embert vizsgáltak meg.

bővebben >>>


 

Életkor krízisek

(Baranya István pszichológus)

"Porból lettünk, porrá leszünk."

Az ember születik és meghal, közben fejlődik és visszafejlődik. Mindez egy ősi genetikai program alapján. Ahhoz, hogy megértsük az egyes életkorok kríziseit, előbb néhány alapfogalmat kell tisztázni.

bővebben >>>


 

Itt az ideje, hogy a pszichológia egy kicsit megrázza magát

Alacsony képzettségű, gyorstalpalón végzett emberek - grafológusok, asztrológusok - kezdtek el olyan pályákon működni, amelyek a mindennapi életben a pszichológia riválisaiként jelennek meg. Szolgáltatásaikat úgy állítják be, mintha a modern tudomány eszközeivel igazolható tudás állna mögöttük - de ez nem így van. Ezért a pszichológiának most kicsit meg kell ráznia magát, hogy megmutassa: egy kicsit különb, kicsit bonyolultabb ezeknél a segédfoglalkozásoknál. Interjú Pléh Csaba akadémikussal, a BME Kognitiv Tudomány Tanszékének oktatójával.
(képen: Pléh Csaba pszichológus -  fotó: Neumer Katalin)

bővebben >>>


 

Sport és pszichológia (Baranya István-pszichológus)

Verseng az ember, hol másokkal harcol, hol önmagával. Akárhogy is van - belső késztetése a győzni akarás viszi előre, amit ma motivációként definiálunk. Az ókorba, a közép- és az új korban a harcászat, a sport, a versengés mindennapos tevékenysége volt elődeinknek. Ha győz, ha veszít tapasztalatokat szerez, amit később önmaga hasznosít, vagy átad az utódainak. Ez viszont már nevelés, ami ősi dolog. Nevelő és nevelt, edző és edzett, felkészítő és sportoló, egyik sincs a másik nélkül. Sajátságos kapcsolat ez ember és ember, ember és csoportja, közössége, csapata között. Mondhatjuk, hogy összetartoznak, tehát egymásra utaltak.

bővebben >>>